Újra sztrájkolnak a Lufthansánál, magyarországi járatokat is töröltek
Továbbra sem tudnak megállapodni a dolgozók és a cég a fizetésekről.
Továbbra sem tudnak megállapodni a dolgozók és a cég a fizetésekről.
A vártnál hamarabb lezárulhat a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport megvásárlása. Az állam a társaság 80 százalékát venné meg, feltehetően 774 milliárd forintot fizetne érte, de csak átmenetileg lenne ekkora a tulajdonrésze.
A magyar állam felvásárlási tervei mellett is fejleszt az egyelőre német és kanadai kézben lévő Budapest Airport.
A Budapest Airport egyik fő célja, hogy újraindítsa az észak-amerikai közvetlen járatokat.
A budapesti repteret visszavásárolni tervező kormány külföldi befektetőkre szorul, mivel magyar államnak nemhogy elkölthető milliárdjai nincsenek, hanem éppen a hiányokat kellene tömködnie.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelenleg is erről tárgyal Gulyás Gergely szerint.
Dörzsöli a tenyerét Nagy Márton.
A reptéren számos vállalkozás nyújt számtalan szolgáltatást – köztük már most szép számmal akadnak NER-közeli szereplők, számuk az állami bevásárlás után tovább nőhet.
A vállalat harminckét ország több mint 120 repterén van jelen.
Görögország tőzsdére vinné a reptérrészesedését.
A lépést a miniszterelnök nem indokolta meg, de nem kizárt, hogy az engedélynek a ferihegyi reptér közelgő megvásárlásához van köze.
Az Orbán-kormány mindenáron meg akarja vásárolni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 51 százalékát, azonban a vételárból a ráeső részt csak nagyon nehezen tudta összekaparni.
Azt tanácsolják, az utazók kövessék a tájékoztatást.
A repülőtér tulajdonosai már november közepén három részre bontották tulajdoni részesedéseiket. Nagy Márton miniszter csak december közepén említette, hogy a franciák mellett még egy vevőt bevennének az üzletbe.
A bizottság szerint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a VINCI Airports tervezett összefonódása nem vet fel versenyjogi aggályokat.
Korábban már szó volt katari részvételről, amit később egy francia céggel váltottak volna ki, ám most úgy tűnik, mégis kellenek az arabok.
A pénzügyminiszter szerint az MVM-nek azért lett 309 milliárdos osztaléka, mert a feltételezettnél alacsonyabbra sikerült leszorítani az energiaárakat.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta: 10 eurós csökkenést terveznek a rendszerhasználati díjaknál az ipari energiafelhasználók esetében.